A fogszuvasodás rendkívül elterjedt népbetegség, bolygónk lakosságának mintegy 95 százalékát érinti.

Ennek ellenére mégsem szabad legyinteni rá, hiszen bár előfordulása igen gyakori, nem jelenti azt, hogy nem fontos a kezelése, megszüntetése, és lehetőség szerinti megelőzése.

Cikkünkben összegyűjtöttünk minden hasznos tudnivalót a fogszuvasodásról és annak megakadályozásáról. Olvass tovább!

De mi is az a fogszuvasodás?

Bár a betegség elnevezése nem fedi a valóságot, szinte mindenki ezeket a kifejezéseket használja: fogszuvasodás, szuvas fogak. Nagyanyáink előtti időkben azt gondolták, a fogat a fogszú betegíti meg, és ezért jár fájdalommal és egyéb más tünetekkel a betegség. Így már nem is olyan meglepő az elnevezés, igaz? Teljesen logikusnak tűnik.

Csakhogy a gondolatmenetben mégis akad hiba. A valódi ok, hogy a foganyag ásványianyag-tartalmának egyensúlya borul fel fogszuvasodás esetén.

Ilyenkor túlsúlyba kerülnek azok a behatások, melyek miatt a fogakból kioldódnak a hasznos összetevők. Így a fogzománc lassan, de biztosan károsodni kezd, elveszíti ásványi anyag tartalmát, majd vékonyodni kezd. Utolsó lépésként áttörik, és megindul a fogak tényleges erodálódása.

Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a fogszuvasodás nem egy gonosz szú ténykedésének az eredménye, hanem egy összetett és jobb esetben hosszabb folyamat hatására jön létre.

A fogszuvasodás gyakorisága és előfordulása

Ahogyan már a fentiekben is említettük, a fogszuvasodás bizony igen elterjedt betegség. A szuvas fog hétköznapivá vált, és ennek talán az az oka, hogy a páciensek többsége nincs teljesen tisztában a hosszú távú következményekkel. Bár az utóbbi években egyre többen ügyelnek fogaikra és általános szájhigiéniájukra, a figyelem még mindig nem összpontosult eléggé erre a gyakori betegségre. A statisztika azonban már a szülői felelősséget (vagy annak hiányát) is jól tükrözi: a magyar gyerekek 12 éves korukig már négy rossz fogat rejtegetnek. A felnőttek esetében ez az arány még elkeserítőbb, hiszen

A szuvas fog azonban nem csak a hanyagság eredményeként jelenhet meg. A nyál összetétele és a genetikai adottságok is igen fontos szerepet játszanak, és még a legalaposabb fogápolás mellett is felütheti a fejét a kór.

A fogzománc összetétele is igen fontos a szuvasodással szembeni harc során, különös tekintettel arra, hogy nem minden életszakaszban egyformán erős a fog védekezőképessége. Míg a fiatalabb generációknál a több alkalommal kerül sor tömésre, addig az idősebb páciensek inkább ínygyulladással és fogágybetegséggel küzdenek.

A fogszuvasodás a kisebbeknél is előfordulhat

Egészen apró pácienseket is fenyeget a veszély: a szülők gyakran édes, cukros italokat adnak csemetéjüknek cumisüvegből, melynek eredményeképpen megjelenik a sokak által ismert „cumisüveg-fogromlás”. A tévhittel ellentétben ez nem normális dolog, hiszen valójába súlyos fogszuvasodással nézünk ilyenkor szembe, amit el lehetne kerülni egy kis odafigyeléssel.

Mitől alakulhat ki a szuvas fog?

Öt olyan körülmény vagy tényező van, ami jelentősen támogatja a fogszuvasodás kialakulását.

• A lepedékképződés mértéke: a szájüregben élő „szénhidrát-feldolgozó” baktériumok munkájuk során savat és lepedékképző anyagot termelnek. A lepedék jó tápanyag a baktériumok számára, így minden körülmény adott ahhoz, hogy megbontsák a fogzománcot az említett savas anyaggal.

• Az elfogyasztott étel szénhidráttartalma: a szóban forgó baktériumoknak is energiát kell valahonnan nyerniük, ehhez pedig kiváló tápanyagot biztosítanak a szénhidrátok. Gondoljunk csak a cukros teákra a cumisüvegben! Tömény szénhidrátbomba a bacik számára. A savas ételek, italok viszont már önmagukban is roncsolják a fogzománcot, ráadásul a savas környezetet nagyon szeretik a baktériumok.

• A szájüregben lévő ételmaradékok minősége és mennyisége, illetve az időtartam: azért kell minél gyakrabban fogat mosni, mert bizony ezek mind számítanak a képletben! Minél kevesebb ideig vannak a szájban, a fogakba ragadva az ételmaradékok, annál kevesebb az esély arra, hogy károsodást okozzanak a fogzománcban, ínyben.

• Az étkezések gyakorisága: általánosan érvényes szabály, hogy a gyakran használt dolgok előbb kezdenek el veszíteni minőségükből. Nincs ez másként a fogak esetében sem! Minél többször fogyasztunk savas táplálékot, annál valószínűbb a fogszuvasodás – különösen akkor, ha erre még a genetikai hajlam is megvan. Ezért érdemes hanyagolni a nassolást, hiszen amellett, hogy alakunknak is csak ártunk vele, fogaink természetes védekezőképessége is megsínyli a rossz szokást. A szájüregnek nem lesz ideje a megfelelő kémhatás helyreállítására, a fogszuvasodás pedig kis túlzással pillanatokon belül felütheti a fejét.

• …és persze az is számít, hogy milyen erős a fogak saját védekezőképessége: Megfelelő mennyiségű nyál enyhén lúgos környezetet biztosít a szájüregben, így semlegesítheti a káros savak kibontakozását, ellehetetleníti a baktériumok tevékenységét. A fogkrémben található fluorid is jó társ lehet a védekezésben, hiszen erősíti a fogzománcot, segíti az ásványianyag-tartalom helyreállítását, és felveszi a harcot a szaporodó baktériumokkal és a káros savtermeléssel is.

• Összességében elmondhatjuk, hogy a fogszuvasodás a nehezen tisztítható helyeken alakul ki leggyakrabban. Ilyenek például az őrlőfelületi barázdák, a fogak közei, a fognyaki részek. Eleinte a fog felszínénél fehérebb foltokat észlelhetünk a rágószerveken, mely az ásványi anyagok kioldódását jelzi. Ezután apróbb, barnás, sötétebb foltok keletkeznek, ekkor már látható a fogszuvasodás.

A fogszuvasodás tünetei

Alamuszi betegség a fogszuvasodás, hiszen kialakulását gyakran hónapokig nem vesszük észre.

Nem jár fájdalommal, észlelhető tüneteket nem igazán mutat, de pont ezért veszélyes. A fogérzékenységre azonban érdemes odafigyelni. A fogzománc sérülése miatt megnyílnak a dentincsatornák, amiből mi csak annyit érzékelünk, hogy egyre érzékenyebbek lesznek fogaink.

Ez különösen édességek fogyasztása után fokozódhat, hiszen az ozmotikus nyomás fokozódik, és ekkor már akár már konkrét fájdalom is jelentkezhet.

Ekkor általában nyoma sincs a felszínen a fogzománc sérülésének, olyan enyhe. További intő jel lehet, hogy szinte egyik napról a másikra vesszük észre, az étel olyan helyekre is beszorul, ahol korábban ez nem okozott problémát.

Arra is érdemes figyelmet fordítani, ha azt vesszük észre, hogy szokatlanul rossz lehelet jelenik meg.

Mi történik, ha nem kezeltetjük a szuvas fogat?

A fogban kialakuló szuvas rész egy idő után a fogidegig terjed, ennek hatására a fog begyullad és fájdalmassá válik. Ekkor már minden páciens jól tudja, hogy nem halogathatja tovább a fogorvosi rendelő felkeresését, legtöbben nem is tudnak sokáig várni, hiszen a fájdalom igen nagy méreteket is ölthet.

Akárhogyan is, amint észleljük a szuvasodást, azonnal kezelni kell a kialakult problémát, és a legkisebb lyuk is azonnal tömésre szorul.

Ekkor már nincsen vesztegetni való idő, a helyzet minden nappal súlyosbodhat, halogatással pedig egyre közelebb kerülhetünk az érintett fogak elvesztéséhez.

Szokások, melyek tovább súlyosbíthatják a helyzetet

Már az általános iskolában is arról tanultunk, hogy az emésztés folyamata akkor kezdődik, mikor a szánkba kerül az étel. Így igaz: amint a vízen kívül ételt vagy italt veszünk magunkhoz, olyan savat képez a szájüreg, ami már megkezdi az emésztést. A lúgos nyál valamelyest képes kontrollálni a savas közeget.

Étkezés után nagyjából egy óra hossza kell ahhoz, hogy helyreálljon az eredeti egyensúly a szájban. Pontosan emiatt veszélyes a nassolás és falatozgatás, melyeket két étkezés között a legtöbb ember bizony rendszeresen művel. Ez azonban se az alakunknak, se a fogainknak nem jó!

Bízza magát a GB Dental szakértő csapatára!

Rendelőnkben a legmodernebb fogszabályzó készülékekkel nemcsak gyorsan, hanem kíméletesen zajlik a fogszabályzó kezelés, melynek minden részét az Ön személyes igényeihez igazodva tervezzük meg! Bizonyosodjon meg róla saját maga és kérjen időpontot konzultációra még ma!

Fontos számunkra a visszajelzés, ezért is szeretnénk ha kitöltené kérdőívünket.