2022. március 3.

Meglehetősen kevés olyan ember él Földünkön, aki még soha életében nem tapasztalt fogfájást.

 

Ők azok a szerencsések, akik nagy valószínűséggel sosem fognak rákeresni az interneten arra, mi is történik az altatásos fogászati ellátás során, cikkünk pedig nem is hozzájuk szól.

 

Sokkal inkább azokat a pácienseket célozzuk meg rövid összefoglalónkkal, akik valamiért az altatásos fogászat mellett döntöttek.

Annak, hogy valaki altatásos fogászati kezelést választ, valószínűleg jó oka van: általában azok teszik le a voksukat a szedálás vagy a mélyaltatás mellett, akik pánikbetegséggel, durva hányingerrel vagy valamilyen extrém fogászattal kapcsolatos traumával küzdenek.

 

Bár kétségkívül számos előny sorakozik az altatásos fogászat mellett, mint minden jó dolognak, ennek is megvannak a hátulütői, melyekre majd később térünk ki.

Először tisztázzuk, milyen típusú altatásos eljárások közül választhatunk, illetve azt, hogy egészségi állapotunkat tekintve melyik lehet számunkra a legkevésbé kockázatos megoldás.

 

Bódítás – kéjgázzal

 

Hazánkban ugyan kevéssé elterjedt megoldás ugyan, az Egyesült Államokban azonban rendszeresen alkalmazzák a kéjgázzal való bódítást.

A dinitrogén-oxid belélegzése oldja a szorongást és fájdalomcsillapító hatással is bír, viszont a páciens bódult állapota ellenére is megfelelően tud kommunikálni orvosával és az ilyenkor a komfortérzetet jelentősen növelő nyelési reflexek is megmaradnak.

 

Az eljárás során aneszteziológus segítségével megy végbe a folyamat: a kéjgáz folyamatosan szabályozott adagolásával a beavatkozás végéig nyugalmi – avagy bódult állapotban van a páciens.

 

A módszer hazánkban eddig még nem terjedt el igazán.

 

Éber szedálás, szedáció jelentése

 

Valamivel mélyebb nyugalmi állapotot biztosít a páciens számára az éber szedálás. A kábultság alatt is képes orvosával kommunikálni, megérti és végrehajtja a szóbeli utasításokat.

Az éber szedálást többnyire akkor alkalmazzák, amikor a páciens komolyabb és hosszan tartó szájsebészeti beavatkozásokon esik át.

A szedáció e fajtája szintén aneszteziológus munkáját követeli, aki intravénásan adagolja a nyugtató és fájdalomcsillapító hatású készítményeket, a folyamat során pedig ellenőrzi a páciens életfunkcióit.

A fogászati kezelés és a szedáció végén a beteg ellenszert kap, mely segítségével perceken belül teljesen magához tér.

 

Milyen esetekben nem javasolt az éber szedáció?

• Aktív légúti fertőzés esetén

• Szívinfarktus után pár hónapig nem javasolt

• Ha a páciens nem tudja megoldani, hogy valaki hazakísérje

• Terhesség alatt

 

Éber szedáció lehetséges mellékhatásai, kockázatai

 

Fogászati altatás során nagyon ritka, hogy bármilyen komplikáció is előfordul. Még akkor is, ha a páciens rendelkezik valamilyen alapbetegséggel.

 

Pár kellemetlenség azért előfordulat:

• Altatás után fellépő fejfájás és szédülés

• Már meglévő betegségek esetleg kicsit rosszabbodhatnak

• Az intravénás nyugtató beadásakor a szúrással járó általános kellemetlenségek

 

Mélyaltatás

 

A fogászati beavatkozások során csak nagyon indokolt esetekben alkalmaznak mélyaltatást.

 

Ilyenek lehetnek például bizonyos egészségi problémák, helyi érzéstelenítőkre valós érzékenység, illetve az is, ha a páciens nem tud együttműködni az orvosával az ellátás során.

Összességében valójában minden olyan érv a mélyaltatás mellett szól, ami miatt a fogorvos nem tudja megfelelően elvégezni a fogászati beavatkozást.

 

Hogyan megy végbe a mélyaltatás folyamata?

 

Ezért aztán csak olyan esetekben érdemes ezt a módszert alkalmazni, amikor nem szükséges, hogy beavatkozás közben a fogorvos kommunikálni tudjon a beteggel.

 

Az altatást ebben az esetben is aneszteziológus végzi és a beteg a teljes anesztézia állapotába kerül, tehát a külvilágból jövő ingereket nem érzékeli.

A fogorvos vénásan adagolja az altatót, a nyugtatót és a fájdalomcsillapítót. Hogy a páciens ne küzdjön légzési nehézségekkel, a szakorvos lélegeztető csövet vezet a légcsövébe, ezzel meggátolható, hogy idegen anyagok kerüljenek az öntudatlan beteg légzőrendszerébe. Miután a fogorvos ellátta a beteg fogat, fogakat, a páciens rövid időn belül felébred.

A mélyaltatásból való ébresztés után a páciensek bódult állapotban lesznek, így javasoljuk, hogy az altatásra kisérővel érkezzenek.

Nem beszélve arról, hogy a mélyaltatás általában nem a legolcsóbb mulatságok közé tartozik.

 

Mi a teendő, ha a mélyaltatásos fogászati beavatkozás mellett döntünk?

 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy az altatásos fogászat, ezen belül a mélyaltatásos ellátás nem teljesen hétköznapi beavatkozás, hatékonysága körültekintést és előkészületet igényel, tovább komoly figyelmet a beteg részéről is.

 

• Mivel a mélyaltatás mindig hordoz magában némi kockázatot, mindenképpen belgyógyászati kivizsgálás és teljes körű laborellenőrzés előzi meg, ami mindig éhgyomorra történik. Amelyik fogklinika szolgáltatáslistáján szerepel az altatásos fogászati ellátás, ott általában a megfelelő kapcsolatok is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a páciens minden vizsgálaton könnyen és gyorsan átessen, amit az altatásban végzett beavatkozás megkíván.

• Nagyon fontos: altatás előtt minimum 6 órával már nem ehetünk és nem is ihatunk. Ezzel sokat tehetünk az esetlegesen felmerülő komplikációk ellen, mint például a félrenyelés vagy az aspiráció.

• Szigorúan tilos a műtét – és így az altatás – napján a dohányzás.

• Az altatás alaposan megterheli a szervezetet minden esetben, segítsünk annyiban testünknek, hogy könnyű, kényelmes ruhát öltünk a rendelőbe érkezést megelőzően.

• Jó, ha az alkoholfogyasztást is elhagyjuk a beavatkozás előtti néhány hétben.

 

Milyen fennálló okok miatt nem ajánlott altatásos fogászati ellátást igénybe venni?

 

• Az altatás – akár komolyabb műtét, akár a fogászati beavatkozás miatt – igen komoly terhet ró a szívre és az érrendszerre, alaposan igénybe veszi az egész keringési rendszert még egy makkegészséges és fiatal szervezet esetében is.

• Vannak olyan enzim betegségek, melyek miatt a szervezet nem képes lebontani a testbe kerülő altatószereket. Ilyen esetben egyenesen kizárt, hogy az altatásos fogászati ellátás mellett döntsön a páciens, hiszen ez akár az életébe is kerülhet.

• Bizonyos légzőszervrendszeri betegségek fennállása is kizáró ok lehet, ilyenen például a különböző asztmatikus betegségek.

• Fontos megjegyezni, hogy az említett egészségi állapotok fennállása során is lehetséges a páciensek altatása. Mivel azonban jóval nagyobb kockázattal jár, így olyan körülményeket kell biztosítani az eljárás során, melyek hasonlóak egy intenzív osztály felszereltségéhez.

 

Milyen mellékhatásokkal járhat a mélyaltatás?

 

• Az altatás egyik leggyakoribb szövődménye lehet a kaparó érzés a torokban, illetve a torokszárazság.
• Az ébredés után előfordulhat hányinger és hányás is, ezt jól lehet kezelni hányáscsillapító gyógyszer alkalmazásával.
• Előfordulhat továbbá remegés, hidegrázás, és ez ugyan kellemetlen, káros hatása nincsen a páciens egészségi állapotát tekintve.
• Ébredés után nem kizárt az enyhe vagy erősebb fejfájás és a zavartság, ám ez hamar megszűnik, így az aggodalomra különösebb ok nincsen.

 

Elsősorban olyan esetekben érdemes igénybe venni ezt a szolgáltatást, amikor komoly szájsebészeti beavatkozásra, hosszas műtétre van szükség. A szakemberek külön ajánlják olyan páciensek számára is ezt az eljárást, akik – nincs rá jobb szó – rettegnek a fogorvosi kezelésektől. Lássuk be, nincs egyedül az, aki nem a legkomfortosabban érzi magát, ha eljött az ideje a fogorvos-látogatásnak!

 

Bízza magát a GB Dental szakértő csapatára!

 

Rendelőnkben a legmodernebb fogszabályzó készülékekkel nemcsak gyorsan, hanem kíméletesen zajlik a fogszabályzó kezelés, melynek minden részét az Ön személyes igényeihez igazodva tervezzük meg! Bizonyosodjon meg róla saját maga és kérjen időpontot konzultációra még ma!

 

Fontos számunkra a visszajelzés, ezért is szeretnénk ha kitöltené kérdőívünk