A fogszuvasodás Magyarországon mára népbetegséggé vált, előfordulása közel százszázalékos – európai viszonylatban ezen a téren is meglehetősen elkeserítő a helyzet hazánkban.

Pedig egy gyulladt, rossz fog sokkal több problémát okozhat, mint a legtöbben hiszik.

Bár az általános ajánlás szerint háromhavonta mindenképpen le kellene cserélnünk a fogkefénket – vagy az elektromos fogkefénk fejét –, az országos átlag szerint erre csak nyolchavonta kerítünk sort, ami azt jelenti, hogy egy év leforgása alatt a négy helyett mindössze másfél fogkefét „fogyasztunk el”. Szintén hátborzongatóak a fogkrémhasználatra mutató számok, melyek szerint évente 3 tubus fogkrémet használunk el. 2004-ben széles körben készült egy olyan vizsgálat is, ami a lakosság szájhigiéniás állapotát mérte fel. Már akkor azt tapasztalták, hogy a fogatlanság, az eltávolított fogak és a szuvas fogak aránya a kezelt fogakhoz képest sokkal magasabb nálunk, mint a többi európai országban. 

Nem csak a csokievőket érinti!

Arra a kérdésre, hogy mitől kezdenek romlani a fogak, jóval összetettebb a válasz a gyakori édességfogyasztásnál. Megtudtuk, a fogszuvasodás kialakulásában szerepet kapnak a lepedékben lévő, savat termelő baktériumok, az ezek számára kedvező feltételek (mint amilyen például a szénhidrátok fogyasztása), az idő, és maga a fog is.

Van pár olyan dolog, amivel meg lehet akadályozni a fogszuvasodás kialakulását. Először is, ha nincsen »szuvasító baktérium« a szájban, akkor nehezen fog kialakulni a fogszuvasodás, ezért kiemelkedően fontos az, hogy a gyerekeknek ne adjuk át ezeket a baktériumokat, hiszen ők steril szájjal születnek. Ne nyaljuk le a cumijukat, ne adjunk puszit a szájukra, kezükre!​

A másik, ami nagyon fontos a megelőzés szempontjából, hogy ha a lepedéket naponta kétszer alaposan eltávolítjuk a fogak felszínéről, akkor egyszerűen nem hagyunk időt arra, hogy a folyamat előrehaladjon. Ha ezekre odafigyelünk, máris sokkal kevésbé fognak szuvasodni a fogaink. Az egyetlen olyan tényező, amit mi nem tudunk befolyásolni, az a fogaink anatómiája. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyire mélyek és szűkek a rágófogaink barázdái, mennyire nehezen lehet őket tisztítani, vagy hogy adott esetben mennyire torlódtak a fogaink. A jó hír az, hogy ha elmegyünk fogorvoshoz, mindenre lesz megoldás, például barázdazárás vagy fogszabályozás formájában” – mondja a doktornő, aki hangsúlyozza azt is, hogy a fogszuvasodás nem egyirányú folyamat, vagyis a fogból kioldódott ásványi anyagok helyére a fluoridos fogkrémben lévő fluorid be tud épülni, ellenállóbbá téve ezzel a fogzománcot.

Forrás:nlc.hu

Fontos számunkra a visszajelzés, ezért is szeretnénk ha kitöltené kérdőívünket.