Fogaink ápolásához először meg kell ismerkedni a felépítésükkel és az esetleges veszélyforrásokkal is. Az ember anatómiája varázslatos ismeretek birtokába juttat minket, és ez alól nem képez kivételt a szánk, így a fogsorunk sem.
Mire jó a fog?
A fogaink már babakorban is fontos szerepet látnak el, segítségükkel kezdünk el harapni, majd megtanuljuk feldarabolni az ételt. Ez a folyamat később is folytatódik, a fogak nélkül nem tudnánk normális életet folytatni, és a táplálkozás is leszűkülne levesekre és pépekre.
Nem elhanyagolható tény az sem, hogy az esztétika miatt is szükségünk van rájuk. Senki sem szeret úgy mosolyogni, hogy nincsenek fogai. Ez egyszerre adja meg a szükséges önbizalmat, és fontos a társadalmi elfogadáshoz is. Akár mondhatnánk úgy is, hogy egy szép mosollyal a napunk is szebb lesz.
Bárhonnan is nézzük, szükségünk van a fogainkra. Sajnos nem vagyunk cápák, így be kell érnünk egyetlen maradandó fogsorral, ami azt jelenti, hogy ha egyszer elveszítjük valamelyik fogunkat, akkor nem fog helyette új nőni, tehát vigyáznunk kell rájuk.
Hogyan tehetjük meg? Úgy, ha megismerkedünk a felépítésükkel. Ebben a bejegyzésben ezzel a témával fogunk foglalkozni.
Miért fontos a fogaink megismerése?
Mielőtt nekiállnánk a kutatásnak, azt kell megbeszélnünk, hogy miért fontos a fog anatómiája.
Amikor meglátogatjuk a fogorvost, gyakran kapunk fogápolási tanácsokat, amik a fogunk megőrzését akarják segíteni.
Először meg kell értenünk az összefüggéseket, és utána már könnyedén tudunk új szokásokat beépíteni az életünkbe.
Ráadásul az anatómia ismeretével hamarabb észrevesszük, ha a szakember segítségére van szükségünk. Úgyhogy kezdjük is el!
A fogról általában
Először meg kell értenünk az összefüggéseket, és utána már könnyedén tudunk új szokásokat beépíteni az életünkbe. Ráadásul az anatómia ismeretével hamarabb észrevesszük, ha a szakember segítségére van szükségünk. Úgyhogy kezdjük is el!
A fogakat egy átlátszó zománc védi, ami a használata során fokozatosan kopik. Alatta található maga a dentin, ami meghatározó szerepet játszik fogaink színénél. Általában több színnel is találkozunk, a halványsárgától egészen a szürkéig. Az ember két rend foggal lett megáldva, az egyik a tejfogazat, a másik pedig a maradandó fogak. Mi most az utóbbit boncolgatjuk tovább.
Hány foga van egy embernek?
Egy átlagos embernek összesen 32 foga lehet. Ezek egyenletesen oszlanak meg, 16 az alsó fogsorban, 16 a felső fogsorban. Az elhelyezésük nem véletlen, mivel azt a célt szolgálják, hogy könnyen tudjunk harapni és őrölni, lényegében mindegyiknek megvan a maga funkciója. Amikor az egyik kiesik, akkor azonnal megérezzük a hiányát, nem véletlen, hogy sokan választják a fogpótlás lehetőségét.
A fogak felépítése
A fogak felépítése a következőképpen történik:
- korona,
- fognyak
- és foggyökér.
A korona az, amit kívülről látunk. Ezt egy kemény szövet borítja, amit úgy ismerünk, hogy fogzománc. A zománcréteg kalciumból, fluorból és foszforból épül fel, nem tartalmaz élő sejteket, ezért nem érzékelünk fájdalmat, amikor beleharapunk egy almába.
A zománctól befelé haladva megtaláljuk a sárgább és érzékenyebb dentint. Ez a fogbelünket veszi körül, ami legbelül bújik meg.
A fogbél, vagy más néven pulpa rostos kötőszövetekből áll, ami tele van erekkel és idegekkel. Az erek szállítják a tápanyagot a fognak, az idegek pedig összekötik az idegrendszerrel. A kilépési helyük a foggyökér csúcsánál van, ha ez megsérül, akkor erős fájdalmat érzünk. Gyakran találkozhatunk a szúrós érzéssel a tömések során.
A fognyak választja el a koronát a gyökértől.
A foggyökér kapcsolódik az állcsonthoz. Ezt már nem fogzománc, hanem cement védi. A külső rétegét rostok borítják, amik a fogat tartó csontra merőlegesek. Ezek a rostok gondoskodnak arról, hogy a fogaink apró mikromozgásokat végezzenek, ne pedig fixen álljanak a fogmederben. Lényegében ezért tudunk fogszabályzót viselni.
A fogak felépítése mindig megegyezik, ennek ellenére a fogaink nem ugyanolyanok. Az alsó és a felső fogsor egymás tökéletes másolata, így metszőfogat, szemfogat, kisőrlőfogat és nagyőrlőfogat tartalmaznak. A fogak nevei és a fogak számozása is innen származik, bár az utóbbiról majd kicsit később beszélünk. Térjünk vissza a fogak neveire.
A fogak elnevezése
Egy egészséges ember állkapocscsontjában a következő fogak találhatóak meg:
- 2-2 nagymetszőfog
- 2-2 kismetszőfog
- 2-2 szemfog
- 2-2 első kisőrlő
- 2-2 második kisőrlő
- 2-2 első nagyőrlő
- 2-2 második nagyőrlő
- 2-2 harmadik nagyőrlő
Metszőfog
Ebből van nagymetszőfog és kismetszőfog. A felső nagymetszőfogak kissé lapát alakúak, amiért néha lapátként is hívják, miközben az alsó a vésőfog nevet kapta. A felső nagyobb, mint az alsó, azonban mindkettő rágóélben végződik. Egy gyökerük van, aminek a nyaki metszete kör alakú. A kismetszőfognak szintén egy gyökere van, és sokszor megesik, hogy a vége kissé a szájpadlás felé görbül. A nyaki metszetük eltér, mivel inkább ellipszis alakúak.
Szemfog
A felső szemfogak erősek, vaskosak, onnan tudjuk megismerni, hogy hegyesek. Az alsó szemfogak szintén erősek, de vaskosabbak. Ezek is egy gyökerű fogak. Funkciójuk a tépés.
Kisőrlőfog
Ezek széles koronával rendelkeznek, aminek a feladata a darabolás és a szétnyomás. Általában egy gyökerűek, de létezik 30% esélyünk, hogy ez kettő legyen. Itt a korona két csücsökkel rendelkezik, felszíne gumós.
Nagyőrlőfog
A felsők háromgyökerűek, az alsók pedig kétágúak, bár megeshet, hogy egyágú marad. Ha a felépítésüket nézzük, akkor szélesek és laposak, mivel a rágásért felelnek, mondhatjuk úgy is, hogy a munka legnagyobb részét kapták feladatul.
Ennek a fognak a felszíne, a koronája és a gyökere is eltérhet a többi őrlőfogtól, a tisztán tartása pedig nagy figyelmet kíván. Ha még nem bújt ki, akkor szükséges lehet egy panoráma röntgen készítése, hogy a fogorvos eldöntse, megfelelő helyzetben van-e. Bizonyos esetekben nincs elég hely számára a szájüregben, így el kell onnan távolítani.
Ha az őrlőfogak nem megfelelő helyzetben nőnek, akkor gyakoribb a szuvasodás, de okozhat torlódást és állkapocs ízületi fájdalmakat.
Amikor a fogakról beszélünk, akkor érdemes figyelni a gyökerek számára. Ez gyökérkezelésnél szokott szóba jönni.
A fogak számozása
Most, hogy megismerkedtünk részletesen a fogsorunkkal, jöhet a fogak számozásának a titka. Képzeljük el, hogy a fogorvos a következőt mondja: tömni kell a második felső kisőrlőt és a második alsó nagyőrlőt. Ez lenne csak az időpocsékolás!
Arról nem is beszélve, hogy az asszisztensnek ezt mind le kell írnia. Nem véletlen, hogy megalkották a fogak számozását, és így az egész procedúra sokkal gyorsabb.
A fogak számozására mindig két számjegyet alkalmaznak. Az első a kvadráns, vagyis, hogy hol helyezkedik el.
- jobb felső
- bal felső
- bal alsó
- jobb alsó
A második szám a fogat jelöli, ahol mindig középről haladnak kifelé, hogy minden kvadránsban ugyanazt a fogat jelentse.
- nagymetszőfog
- kis metszőfog
- szemfog
- első kisőrlőfog
- második kisőrlőfog
- első nagyőrlőfog
- második nagyőrlőfog
- harmadik nagyőrlőfog vagy bölcsességfog.
Gyakori betegségek
Sajnos, amikor a fogakról beszélünk, akkor nem mehetünk el az esetleges problémák mellett sem. Azok, akik megtapasztalják az igazi fogfájás kínját, gyorsan megtanulják, hogy sokkal jobb a megelőzésen dolgozni, és megkímélni magunkat a kínoktól. Néha azonban nem feltétlenül érzékeljük azonnal, hogy valami baj van. Minél később vesszük észre, annál nehezebben lehet orvosolni is.
Szuvasodás
Az egyik leggyakoribb probléma például a fogszuvasodás. Ilyenkor a külső zománc megsérül, majd a hanyagolása miatt a fog belsejébe jut a szuvasodás. Ez átrágja magát a dentinen, majd, amikor eléri a fogidegeket, akkor erős fájdalmat érzünk. A kezelése lényegesen rosszabb, mint a megelőzése. Ha nem akarunk szuvasodással orvoshoz menni, akkor a rendszeres szűrővizsgálat segíthet. Figyeljünk arra, hogy milyen ételeket és italokat fogyasztunk, kerüljük a savas kémhatásúakat. Emellett a rendszeres szájápolás is segíthet.
Rossz elhelyezkedés
Másik gyakori probléma nem a mi hibánkból, hanem a fogak elhelyezkedéséből fakad. Fogaink mindig az állkapocshoz rögzülnek, ahol az állkapocsízület könnyen begyulladhat. A rossz harapás, a foghiány és a fogcsikorgatás vagy fogszorítás is okozhatja, ami véget nem érő fájdalommal jár, és az állkapocs minden egyes mozdulatánál érezni fogjuk. Ennek a megoldása sokkal nehezebb és kényesebb, mint egy egyszerű tömés. Ha meg akarunk szabadulni a fájdalomtól, akkor fogpótlásra, szabályozásra és akár harapásemelő sínekre is szükségünk lesz. Szerencsére a harapás korrigálható, és tökéletesíthetjük a fogak helyzetét.
Fogágybetegségek
Fentebb már megtudtuk, hogy a fogágy a korona és a gyökér határán található. Itt a fogakat gyökérhártya rostok rögzítik, amik rágás közben elmozdulhatnak. Ha állandóan ínygyulladástól szenvedünk, akkor a gyökérhártya rostok lassan lebomlanak, így a fog rögzítése egyre gyengébb lesz, meglazul, és a legrosszabb esetben ki is eshet. Ezt csak úgy tudjuk korrigálni, ha még időben felismerjük a betegséget.
Az elhalás folyamatát úgy tudjuk észrevenni, ha gyakori ínyvérzéssel és íngyulladással küszködünk. Ilyenkor azonnal keressük fel a fogorvosunkat, mivel egy új fog felrakása sokkal többe fog kerülni.
Összegzés
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a 32 fogból szinte mindegyikre szükségünk van, ez alól csak a bölcsességfogak képeznek kivételt. Azt is megismertük, hogy a felépítésüket tekintve hosszú éveken keresztül tudjuk a fogainkat használni, azonban vigyáznunk kell rájuk. Ha nem akarunk túl korán fog problémákat tapasztalni, akkor keressük fel legalább fél évente a fogorvosunkat.
Bízza magát a GB Dental szakértő csapatára!
Rendelőnkben a legmodernebb fogszabályzó készülékekkel nemcsak gyorsan, hanem kíméletesen zajlik a fogszabályzó kezelés, melynek minden részét az Ön személyes igényeihez igazodva tervezzük meg! Bizonyosodjon meg róla saját maga és kérjen időpontot konzultációra még ma!
Fontos számunkra a visszajelzés, ezért is szeretnénk ha kitöltené kérdőívünket.
