Fogaink egészségét nagyban befolyásolja az életmódunk, ugyanakkor genetikánk legalább annyira, ha nem még annál is jobban meghatározó!

Így lehet, hogy egyesek a tökéletes szájápolás mellett is hajlamosak a fog és a fogíny különböző betegségeire, míg másoknál a nem éppen megfelelő fogápolás mellett is csak ritkán alakul ki komoly fogágybetegség. Ha genetikai hátterű fogbetegségekről beszélünk, akkor számos esetben a fog valamilyen fejlődési rendellenessége okozhat problémát, amely már kisgyerekkorban jelentkezik.

A tejfogazat fejlődése az embrionális élet hetedik-nyolcadik hetében kezdetét veszi, a legtöbb tejfog csírája körülbelül a nyolcadik hónapra ki is alakul, születésünk pillanatában pedig már az összes tejfog koronája kifejlődött és a maradó fogak csírája is jelen van. A fogazati rendellenességek a fejlődés bármely szakaszban jelentkezhetnek, egyaránt érinthetve a tej- és maradó fogakat is.

A fogazat rendellenességeit négy fő csoportra oszthatjuk: megkülönböztetünk számbeli, alaki, méretbeli és szerkezetbeli rendellenességeket.

Számbeli rendellenességek

Nevéből is következik, hogy a hyperodontia a fogak számbeli többletére utal. Leggyakrabban a maradófogaknál jelentkezik, és elsősorban a felső front régiót érinti, a tejfogaknál ritkán tapasztalható. Az úgynevezett számfeletti fogak megjelenése fogtorlódást, illetve a fogak gyökérzetének kilazulását vonja maga után.
Ezzel ellentétben a hypodontia egy vagy több fog hiányára utal. Legszélsőségesebb esetben, születéstől kezdve egyetlen fog sem fejlődik ki, ezt a betegséget anodontia- nak nevezzük.
Manapság azonban egyre gyakoribb az alsó kisörlő fogak, valamint a bölcsességfogak hiánya, amely részben egy evolúciós folyamatnak „köszönhető”, hiszen a finomított ételek fogyasztásával egyre kevesebbet használjuk rágásra a fogainkat, melyre válaszul néhány fog csírája már meg sem jelenik.

Alaki rendellenességek

A fogak számfeletti csücskei és gyökerei tartoznak ebbe a kategóriába, melyek elsősorban szintén a maradófogakat érintik. A többlet csücskök növelhetik a fogszuvasodás veszélyét, a gyökerek pedig elsősorban a fog eltávolításakor és a gyökérkezelések során okozhatnak nehézségeket. Szintén ebbe a kategóriába tartozik még az úgynevezett Turner-fog, amely a fog sárgás- barnás elszíneződését okozza. Akkor alakul ki, ha a maradó fog helyén korábban lévő tejfogat valamilyen trauma, vagy fertőzés érte. Az ily módon károsodott fog hajlamosabb a fogszuvasodásra, ezért rendszeres kontrollt igényel.

Méretbeli rendellenességek

Az úgynevezett macro- és microdontia esetén az adott fog jóval nagyobb, utóbbinál pedig kisebb a kelleténél. A macrodontia gyermekkorban jellemzően fogtorlódást eredményez, hiszen a nagyobb méretű fognak, vagy fogaknak több helyre lenne szükségük az állkapocsban. Az így kialakult torlódást fogszabályozással lehet orvosolni.
Microdontia esetén a fogak nemcsak kisebbek, de a megszokottól eltérő alakúak is lehetnek. Általában ez a rendellenesség a teljes fogazatot érinti, ugyanakkor lokálisan is jelentkezhet, csak néhány fogat érintve.

Szerkezetbeli rendellenességek

A leggyakoribb genetikai hátterű szerkezeti rendellenesség az amelogenesis imperfecta, amely során a fogzománc idővel elszíneződik, majd leválik, így a fog elveszíti minden védettségét a külső ártalmakkal szemben. Hozzá hasonló betegség a dentinogenesis imperfecta, amely a fogzománc alatti réteget, a dentint érinti. A rossz minőségű dentin miatt a fogak elszíneződnek, a zománc pedig könnyen leválik róluk.
Szintén szerkezetbeli rendellenesség a zománc-hypoplasia, amikor a fogzománc ásványianyag-tartalma jelentősen alacsonyabb a megszokottnál. Emiatt a fog rendkívül érzékennyé válik a külső behatásokkal szemben, könnyebben szuvasodik és törékennyé válik.

A genetikai hátterű betegségek megelőzésére egyelőre nincs mód, annál nagyobb hangsúlyt kell tehát fektetni azok korai felismerésére. Már a tejfogak megjelenésekor ajánlott a fogászati vizsgálat, a tejfogváltás során szinte kötelező a folyamatos, félévenkénti kontroll. A fogváltás- kontrollok alkalmával ellenőrizhető a tejfogak épsége, és a maradó fogak csírájának megléte, és azok épsége. Kiemelten fontos továbbá a szuvas tejfogak mielőbbi ellátása, hiszen a tejfog károsodása veszélyezteti az alatta fejlődő maradó fog épségét is.

A szülők felelőssége kiemelt fontosságú gyermekük fogazati egészsége szempontjából, ezért fontos, hogy már egész kisgyermekkortól kezdve beiktassuk a rendszeres, félévenként ajánlott gyermekfogászati kontrollt!

A fogorvosi rendelőben barátságos, nyugodt környezetben, fiatalos Orvosaink segítenek a legkisebb Pácienseinknek a rendelői környezet megbarátkozásával. Jöjjön hozzánk gyermekével az első fogászati vizsgálatra, mert mi tudjuk, hogy az első benyomás egy elétre meghatározó…

Fontos számunkra a visszajelzés, ezért is szeretnénk ha kitöltené kérdőívünket.