Ha a fogbélelhalás még kezdetleges, nagy fájdalmak nem, csak kisebb tünetek jelentkeznek, a kiváltó ok pedig egy lyuk, akkor a folyamat betöméssel esetleg megállítható, illetve elodázható.

Ha a lyuk egészen közel kerül az ideghez, akkor különböző technikákkal, például úgynevezett pulpasapkázással is lehet próbálkozni. Ennél a lyuk lezáráshoz használt speciális anyagot közvetlenül a pulpaszövetre helyezik, majd azt várják, hogy a későbbiekben úgynevezett másodlagos vagy reparatív dentin képződjön. Ennek során derül ki, hogy az ideg elhal-e vagy sem.

Ha a lyuk már nagyon nyitva van, a gyökércsatorna pedig egyértelműen sérült, akkor a pulpasapkázással már nem érdemes próbálkozni, megoldást csak a gyökérkezelés jelent. Ez bonyolult művelet, általában többször kell miatta felkeresni a fogorvost, és mérlegelni kell a kilátásokat is, mert biztonságossága nem 100 százalékos. Például ha a fog már annyira tönkrement, hogy csak egy része van meg, akkor nem érdemes elkezdeni sem, hanem szerencsésebb kihúzni, később pedig fogpótlást készíteni. A gyökérkezelés technikailag is lehet kivitelezhetetlen, például, ha a gyökércsatorna-rendszere nagyon komplikált, nem szabályszerű. Ilyenkor szinte biztosra vehető, hogy a kezelés sikertelen lesz, így belevágni sem biztos, hogy érdemes: egyszerűbb lehet kihúzni, majd pótolni a fogat. Persze, ideális esetben mindig a gyökérkezelés, majd a gyökér és a fog tömése az elsődleges megoldás, hiszen a cél az, hogy a fogat megmentsék. Koronát erre is lehet tenni: azzal lehet megerősíteni a fogat, hogy ne törjön szét.

A fogbélelhalás gyógyulási esélyei

Az elhalt fog nem fog újra "életre kelni", de ha még csak kezdeti tünetek jelentkeznek, akkor a folyamat esetleg megállítható, illetve lelassítható. Ha ilyenkor a fogat betömik, akkor a fogbélelhalást okozó gyulladás le tud nyugodni, de jellemzően csak átmenetileg (ez akár több év is lehet).

A fogbélelhalás megelőzése

A fogbélelhalást megfelelő szájhigiéniával és a problémák időben történő felfedezését segítő rendszeres fogorvosi vizsgálattal lehet megelőzni. Ez azért hasznos, mert a fogak közt mélyen kezdődő lyukra, illetve a fertőzött fogszövetre a fogorvos már a fogak érintkezésénél lévő enyhe színváltozásból is következtetni tud már akkor, amikor a felszínen még semmilyen hiány nem látszik. Ha ilyenkor kezdik meg a kezelést, elejét lehet venni a fogbélelhalásnak. Ha nem történik meg, a károsodás továbbterjed az ideg felé.

Szövődmények

A szövődmény gócképződés és tályog kialakulása lehet, vagy hogy az elhalt fogból kisebb-nagyobb darabok letörnek. Utóbbi a leggyakoribb szövődmény: az elhalt vagy gyökérkezelt fogak ugyanis mindenképpen törékenyebbek. Ezt azzal lehet megelőzni, ha a gyökérkezelt fogra pluszkoronát tesznek, de túlzottan tönkrement fognál ez már nem kivitelezhető az elvárt eredménnyel. Ennek oka, hogy elkészítésekor a fogat körbe is kell csiszolni, amire egy túlzottan károsodott, tömött fog már nem feltétlen alkalmas. Azért nem, mert így már szinte csak tömés marad a fogban, amely a koronát önmagában nem biztos, hogy megtartja. Ha a helyzet ez, akkor az elhalt fogbelű fogat tömésekkel egy ideig lehet toldozni-foldozni, utána pedig meg lehet próbálni egy csappal felépíteni. Ha már húzásra van szükség, csak a fogpótlás lehet megoldás.

A fog még látszólag jó gyökérkezelés után is gócosodhat, ugyanis a gyökereknek nemcsak egyenes csatornái vannak, hanem apró áthidalásai, elágazásai is. Ezeket át lehet öblíteni, gyógyszeresen lehet kezelni, de nincs arra garancia, hogy a befertőződést okozó baktériumok biztosan teljesen elpusztulnak. Ezeket a szervezet jó esetben le tudja győzni, rosszabb esetben viszont a baktériumok a gócból elkezdenek szétterjedni.

Forrás: HáziPatika