Holisztikus fogászat, Igen-Nem-Talán?

2020. szeptember 9.

Meghatározása szerint a holisztikus fogorvos ahelyett, hogy szigorúan a fogakra összpontosít, a Páciens teljes („egész”) egészségével foglalkozik. 

 

Minden modern felfogású Fogorvosnak ezt a „holisztikus” megközelítést kellene kínálnia – különös tekintettel mindazon ismeretekre, amelyek a szájüreg és az általános egészségi állapot kapcsolatát illetik.

Napjainkban azonban a fent említett holisztikus megközelítés a gyakorlatban egyre inkább a fogászat olyan formáját jelenti, amely elkerül bizonyos kezeléseket, amelyeket évtizedek óta biztonságosan és hatékonyan használnak.

Az utóbbi időben számos olyan elmélet terjedt el az interneten és a közösségi médiában, amelyek megkérdőjeleznek néhány olyan kulcsfontosságú fogászati ​​kezelést, melyek sok éves kutatási és klinikai tapasztalatok eredményeként a gondozás jelenlegi normáinak tekintenek.

 

Nézzük tehát, hogy a „holisztikus fogászat” támogatói körében melyek a leggyakrabban kifogásolt kezelések

 

A gyökérkezelés

 

Egy amerikai tanulmány szerint a fogorvosok évente több mint 15 millió gyökérkezelést végeznek csak az Egyesült Államokban. Ezekre a kezelésekre akkor van szükség, amikor egy bakteriális fertőzés eljutott a fog belsejébe. Kezeletlenül a káros baktériumok végül elterjedhetnek az állkapocsban és azon túl.

A fertőzött fogbéllel rendelkező fogak számára mindössze két alapvető kezelés létezik: a fogat el lehet távolítani, vagy gyökérkezeléssel meg lehet menteni. Bár a húzás tűnhet a legegyszerűbb megoldásnak, a hiányzó fog pótlása időigényes és költséges megoldás lehet. A hiány pótlása azonban nemcsak esztétikailag, hanem a száj egészségének megőrzése és a többi fogak épsége érdekében is javasolt.

A gyökérkezeléssel ezzel szemben valóban meg lehet menteni a fertőzött fogat. Ilyenkor a káros szövetet eltávolítják, a fog belsejét fertőtlenítik, és a fogat lezárják, hogy elkerüljék az újrafertőződést. Rossz hírneve ellenére a gyökérkezelés –bár több alkalom szükséges hozzá- általában nem kellemetlenebb, mint egy egyszerű tömés elkésztése, és valóban megszűnteti a fájdalmat és az azt okozó gyulladást.

 

Akkor mi is a probléma a kezeléssel?

 

A 20. század elején Weston Price fogorvos alkotta meg azt az elméletet, miszerint a „halott” fog megtartása a testben különféle betegségekhez vezet. Ugyanezen elmélet tovább gondolt változatai szerint a gyökérkezelés immunrendszeri problémákhoz, rákhoz és különféle szisztémás betegségek kialakulásában is szerepet játszik.

 

Vajon igazak lehetnek ezen állítások?

 

Először fontos tisztázni, hogy a gyökérkezelt fogak nem halottak, ahogyan azt állította Price – a vérerek, az idegszövet és a kollagén rostjai a parodontális ligamentum révén kapcsolódnak a testhez, és a mai napig nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a gyökércsatornák a test bármely részén betegséget okozhatnak. További tanulmányok szerint nincs bizonyíték ezen állítások alátámasztására.

 

Röntgenfelvételek

 

A röntgenfelvételeket az orvostudományban és a fogászatban már egy évszázada használják. Az elektromágneses sugárzás egy formája, a röntgensugár áthatol az emberi szöveteken, lehetővé téve számunkra, hogy feltérképezzük a szemmel nem látható, szövet alatti állapotokat. Aggodalomra adhat okot, hogy a kis mértékű sugárzás rákhoz vagy más betegségekhez vezethet. Ebben az esetben teljesen ésszerű megkérdezni, hogy lehetséges-e a kockázatok minimalizálása?

 

Nos, a válasz az, hogy igen!

 

A mindennapi életben mindannyiunkat számos forrásból érkező sugarak érnek, mint például az égből származó kozmikus sugárzás, a földből származó radongáz, vagy a füstérzékelők és a repülőtéri biztonsági szkennerek. Ezek a sugárzások mind- mind növelik az ún. általános expozíciónkat, amely évente körülbelül 3-5 mSv lehet. Szerencsére túlnyomó többségben olyan dózisban érnek minket a korábban említett sugarak, amelyek túl alacsonyak ahhoz, hogy ártalmasak legyenek.

Csak viszonyításként: egy általános röntgenfelvétel a fogorvosi ellenőrzéskor kb. 0,005 mSv- nel növeli a teljes expozíciónkat. Ez nagyjából megegyezik a napsugárzásból minket érő sugárzással egy átlagos nap folyamán. Egy panoráma röntgen, azonban már kétszer akkora értékkel növeli az expozíciót, a speciális képalkotó rendszerek (pl.: CT felvétel) pedig akár 1,07 mSv-t is eredményezhetnek, amely már lényegesen nagyobb mennyiség.

 

Vajon jogos az aggodalom?

 

A fentiek tükrében nagyon is! Minden képalkotói diagnosztikát alkalmazó orvosnak tisztában kell lennie a felvétel elkészítésének kockázataival, melynek megállapításához feltétlen ismernie kell a Páciens kórelőzményét és általános egészségi állapotát.

A sugárzásnak való kitettséget korlátozni szükséges, amennyire csak lehet. Ezért fontos, hogy a röntgenfelvétel készítésekor mindig használjunk védőköpenyt, és mérlegeljük, hogy a röntgen elkészítése feltétlenül szükséges e. Továbbá a várandósság, illetve már a gyermekvállalás tervezése alatti időszakban tilos a röntgenfelvétel készítése!

 

Mérgező tömőanyagok

 

Az amalgám tömések használatát fokozatosan kezdték megszűntetni Európában azzal a céllal, hogy csökkentsék a környezetszennyezést a gyártási és hulladék- ártalmatlanítási folyamatokban. És bár igaz, hogy az amalgám helyettesítésére szolgáló anyagok -mint például a kompozitok- széles körben elérhetők, az amalgámtömések továbbra is vitathatatlanul a legtartósabb, valamint a legolcsóbb tömőanyagok.

 

Akkor mi is a probléma az amalgámmal?

 

Az amalgám egy fémötvözet, amely körülbelül 50% higanyt tartalmaz. Az elemi higanyról pedig köztudott, hogy sok higanyvegyülettel együtt mérgező. A higanyszennyezés a környezetünkben, beleértve a levegőt és a vizet (és különösen egyes halak szöveteiben) már önmagában is aggodalomra ad okot, különösen a gyermekek és a terhes nők számára, ezért fontos, hogy ahol lehet, kerüljük az anyaggal történő érintkezést!

 

Mi legyen az amalgámtömésekkel?

 

A szuvas fogak ellátásakor érdemes az amalgám helyett a kevésbé tartós, ám sokkal esztétikusabb kompozit anyagot választani a töméshez, amely nem tartalmaz higanyt. És mi a helyzet a meglévő amalgám tömésekkel? Mielőtt azonnal kicseréltetné, alaposan járjon utána, hogy ezt olyan rendelőben tegye, ahol megfelelő izolálás mellett végzik az amalgám tömések cseréjét. Ellenkező esetben sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy az eltávolítás során (például a keletkező higanygőz miatt) nagy mennyiségű higany jut a szervezetbe.

 

A fluorid

 

A fluoridvegyületek meglehetősen nagy mennyiségben fordulnak elő a környezetben, ott vannak a földkéregben, és változó koncentrációban fordulnak elő édes- valamint sós vizekben, sőt az esővízben is. A fluort számos településen az ivóvízhez adják, mert bizonyított, hogy csökkenti a fogszuvasodás előfordulását. A fluorid ezenkívül a fogkrémek és más fogászati ​​termékek aktív összetevője. Mindezek ellenére a fluoridok esetleges káros hatásának kérdése hosszú évtizedek óta napirenden van. A fluort ugyanis összefüggésbe hozták a rák, az Alzheimer-kór, a meddőség és sok más betegség kialakulásával kapcsolatban.

 

Vajon igazak ezen állítások?

 

Sok más anyaghoz hasonlóan a fluorid megfelelő mennyiségben történő alkalmazása esetén biztonságos, ugyanakkor potenciálisan káros, ha túlzott mértékben használják. A fluorid túladagolásának egyik állapota az ún. fluorózis, amely fehér foltok formájában jelenik meg a fogzománcban. Ezt az állapotot kiválthatja az, amikor a gyerekek lenyelik a fogkrémet, ahelyett, hogy kiköpnék, valamint megfigyelhető az olyan települések lakói körében is, ahol az ivóvíz fluorid tartalma magasabb a szükségesnél.

Ami a súlyos betegségeket, például a rákot vagy Alzheimer- kórt illeti, soha nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kialakulásukban a fluorid is szerepet játszana. Egy 2018. évi friss tanulmány nem talált kapcsolatot a fluortartalom és a káros egészségügyi hatások között, vannak azonban bizonyítékok, amelyek egy másik irányba mutatnak: a kanadai Calgary-ban, ahol 2011-ben abbahagyták a víz fluorozását a gyermekeknél szignifikánsan több szuvas fogat diagnosztizáltak, mint egy hasonló, közeli városban, ahol továbbra is fluortartalmú víz található.

 

Mi legyen a fluoriddal?

 

A fogaink egészsége szempontjából semmiképp sem ajánlott száműzni a fluoridot, de fontos figyelni arra, hogy a fluor mennyisége az ideális határokon belül maradjon. A WHO ajánlása szerint a vízben az optimális fluoridszint 0,7 milligramm / liter, ezért, ha a lakóhelyünkön elérhető ivóvízben ennél magasabb a fluorid, érdemes áttérnünk a palackozott vízre, hogy elkerüljük a fluorózis megjelenését. A fluoridtartalmú fogkrémet továbbra sem ajánlott lecserélni, mindössze megfelelő körültekintéssel kell kiválasztani a számunkra megfelelő mennyiségű fluoridot tartalmazót, és ügyelnünk kell arra, hogy a fogmosás során ne nyeljük le a fogkrémet!

 

Összefoglalva

 

Minden orvosnak és fogorvosnak a „holisztikus” személélet jegyében szükséges megválasztania az egész test számára legmegfelelőbb kezelést. Ahelyett pedig, hogy hagynánk, hogy a közösségi médiában terjedő rémhírek félelmet keltsenek bennünk bizonyos kezelésekkel kapcsolatban, keressünk egy megbízható egészségügyi szakembert és kérjük ki az Ő véleményét.
Ne feledje: bármi káros lehet, ha túlzásba visszük, a kulcs a mértékletességben van!

 

A fogorvosi csapatunk tagjai kivétel nélkül magasan képzett szakemberek, akik rendszeresen jelen vannak a szakmai továbbképzéseken és konferenciákon, így mindig naprakészen, a legfrissebb ismeretek birtokában várják Önt is rendelőnkben!

Válassza Ön is a megbízható szakértelmet, jelentkezzen be még ma!

 

Fontos számunkra a visszajelzés, ezért is szeretnénk ha kitöltené kérdőívünket.