A szájsebészeti műtétek megbeszélése során az egyik leggyakoribb kérdés az szokott lenni – már persze a betegek részéről – hogy lehet-e altatásban végezni a beavatkozást. A fájdalomcsillapítás ezen módja annak ellenére jelen van a köztudatban, hogy egyáltalán nem terjedt (még) el a hazai fogorvosi ellátásban. Mire jó az altatás? Miért nem szeretjük ennek ellenére? Először is következzen egy rövid történeti háttér!

Amíg nem találták fel az érzéstelenítő szereket, a fogászati – szájsebészeti beavatkozások igen félelmetesek voltak! Már az ókorban is próbálkoztak a fájdalom enyhítésével, és erre a feladatra a bort találták legalkalmasabbnak. Manapság a beteg leitatása már nem tartozik a rutin eljárások közé :). A XIX. században egy amerikai fogorvos rájött, hogy az addig csak nevetőgázként ismert „könnyű party drog” a fájdalmat enyhíteni képes. El is kezdte behatóan reklámozni a módszerét: talán az ő érdeme, hogy az USA-ban a mai napig használják a N2O-t fogászati kezelések során. Ha a beteg bódítása – felületes altatása – volt a cél, már abban az időben is voltak hatásosabb, szerek, például az éter.

Napjainkra az altatás külön tudomány: gyakorlása orvosi szakvizsgához kötött, és nem csak a különféle altatószerek ismerete szükséges hozzá, hanem komoly eszközpark is. Tudni kell ugyanis, hogy a barátságosan „gyógyszernek” nevezett altatószerek súlyos mérgezést, akár halált okozhatnak, ha nem alkalmazzák őket megfelelően!

– Én szeretném altatásban a fogászati kezelést!

Természetesen megoldható! Mivel az altatást alapvetően műtők számára dolgozták ki, csak kevés fogászati rendelő rendelkezik a szükséges felszereléssel és személyzettel. Ezt bizony meg is kell fizetni! Az altatás ára bőven meghaladja a bölcsességfog-eltávolítás, de akár az implantátum beültetés költségeit is! További rossz hír, hogy a műtét utáni fájdalom bizony az altatás után is jelentkezik, és lehetnek magának az altatásnak is mellékhatásai.

– Milyen veszélye van az altatásnak?

A szakszerűen, megfelelő felszereléssel végzett altatás biztonságos. Sajnos a fogászati „kis műtétek” esetén sokan nem veszik elég komolyan az altatásra való felkészülést! Megvalósul a kis műtét – nagy kockázat elve, tehát altatási szempontból pont az ilyen „kis” beavatkozások során tapasztalható a legtöbb szabálytalanság. Elvégre ki akar egy napig éhezni a fogorvosi kezelés előtt? Elmondható, hogy nincs olyan fogászati – szájsebészeti beavatkozás, aminek a veszélye felérne az altatás kockázatával! Ha előre nem látott szövődmény merül fel, kórházi körülmények között hamarabb lehet azt elhárítani, mint egy fogászati rendelőben. A legtöbb fogorvos csak annyiban tud hozzájárulni a vészhelyzet elhárításához, hogy hívja a mentőt és pontosan bemondja a rendelő címét. További nehezítés az altató orvos és asszisztens számára, hogy a „normál” műtétekkel ellentétben a fogorvos a szádban dolgozik, így sokkal nehezebb a megfelelő légutat biztosítani a műtét alatt. Ráadásul a fogorvos elveszíti az egyik nagy segítségét a műtét alatt: téged! Nem tudjátok megbeszélni, ha mégis máshova kell tenni azt az implantátumot! Nem tudsz szólni, ha nyilall az álkapcsod a bölcsességfog mozgatása közben! Bizony, az esetleges idegsérülés elkerülésére még mindig ez a legbiztosabb módszer…

– Nem lehetne nevetőgázzal csinálni, mint Amerikában?

A nevetőgáz, más néven kéjgáz – szakszerűen dinitrogén oxid (N2O) – egy nagyon elavult altatógáz. Műtőkben már régóta nem használják. Legfőbb előnye, hogy olcsó, és viszonylag nehéz túladagolni. (Sajnos azért nem lehetetlen, az egyik első halálos áldozata pont egy fogorvos volt). Nagy hátránya, hogy fájdalomcsillapító hatása korántsem olyan jelentős, mint sokan szeretnék. Inkább az emlékezet kiesését okozó ún. „amnéziás” hatásnak köszönhető, hogy a betegek nem emlékeznek utána fájdalomra, mert valójában nem jó érzéstelenítő. Másik nagy hibája, hogy borzasztóan környezet szennyező: 310-szer erősebb az üvegházhatás-okozó potenciálja, mint a széndioxidnak! A fogászati kezelőkben mindig jelentős mennyiség kerül a levegőbe, hiszen a bódítás során csak simán arcmaszkon keresztül szokás belélegezni, nincs rendes tubus, mint a műtőkben. Habár nehéz túladagolni, de aki huzamosabb ideig van kitéve a nevetőgáznak – tehát a fogorvos és az asszisztens – bizony komoly egészségügyi kockázattal számolhat!

– Hogy lehet, hogy Amerikában ennyire elterjedt a nevetőgáz?

Amerikában nagy hagyománya van a N2O használatának. A betegek igénylik, az orvosok megszokták, a gyártók meg nagyon jól keresnek rajta. Nem feltétlenül kell mindenben utolérnünk Amerikát, van ott még néhány elterjedt dolog, ami annyira nem jó…

– Mégis, mivel tudnám enyhíteni a fájdalmat és a félelmet?

A legjobb nyugtató az orvos maga! Sokszor az is elég, ha kedvenc fogorvosod eltereli a figyelmedet a helyzetről. Kellemes zene szól, csinos az asszisztens, stb :). A mai szuper érzéstelenítő szerekkel egy jó fogorvos szinte minden helyzetben fájdalommentesen tud kezelni. Indokolt esetben jó megoldás lehet a beavatkozás előtt egy-két órával egy szem nyugtató bevétele. A szájon át szedhető szorongáscsökkentő gyógyszerek ugyanis sokat tudnak segíteni a félelem leküzdésében. Vigyázz velük, mert vezetni nem szabad a hatásuk alatt!

– Van olyan, hogy muszáj valamit altatásban csinálni?

A rutin fogorvosi gyakorlatban nincsen olyan beavatkozás, amit kötelező lenne altatásban végezni. Vannak azonban esetek, amikor szükség lehet rá. Ilyenek műtétek például az állcsontok formáját is megváltoztató szájsebészeti fogszabályozó beavatkozások, és a szájüreget érintő daganatok eltávolítása. Ezek a műtétek messze nem tartoznak a fogorvosi praxisok szokásos tevékenységi körébe, általában kórházi műtői körülmények között, altatóorvos és –asszisztens segítségével szokás őket elvégezni. Nagy jelentősége van továbbá az altatásnak olyan betegek kezelése során, akik képtelenek együttműködni a kezelés során. A súlyos értelmi fogyatékosok fogászati ellátása sokszor (de egyáltalán nem mindig) csak altatásban oldható meg. Léteznek olyan rendelők, ahol kifejezetten az ilyen betegek fogadására „specializálódtak”, de reméljük, neked nem lesz szükséged erre soha.

Ha legközelebb felmerül benned, hogy jobban szeretnéd átaludni a fogászati kezelést, remélem sikerült kicsit elvennem a kedved az altatástól. Ha tényleg szükséged van rá, ne félj tőle, mert jó kezekben leszel! De tudnod kell, milyen kockázatokkal járhat, és akkor is vedd komolyan, ha „csak” egy kis műtét miatt kerül rá sor! A kéjgázt pedig inkább a habszifonban használd! Egy kis tejszínhab önmagában is képes csökkenteni a rossz érzéseket, pláne egy finom kávé vagy fagyi társaságában…

Forrás:fogasvalasz.hu

Fontos számunkra a visszajelzés, ezért is szeretnénk ha kitöltené kérdőívünket.