A tömések sorában a legrettegettebb beavatkozásról lesz most szó.

Ez nem más, mint a gyökértömés. Valójában nem is csak egy tömés, hanem egy kezelés-sorozat, ezért helyesebb gyökérkezelésnek nevezni.

Szeretek néhány szót ejteni a dolgok múltjáról – itt senkinek sincs rejtegetni valója. A gyökérkezelési is roppant “ősi” művészet. A legrégebbi bizonyíték a fog belsejének megnyitására és lezárására, már több, mint 2000 éves. A középkorban is létező gyakorlat volt – a köztéri shownak számító foghúzás mellett – a fájós fog gyökerébe izzó tűt nyomni. Nem, ez még annál is borzalmasabb lehetett, mint amilyennek hangzik! Orvosilag viszont meglepően helyes gondolat: a forró tű elpusztítja a bacikat a fogban, a tű pedig lezárja a gyökeret, hogy ne fertőződjön be újra. Szerencsére sokat fejlődött a technika…

Mikor kell gyökérkezelni egy fogat?

Ha egy fogad fáj, főleg ha már éjszaka sem tudsz tőle aludni, akkor szinte biztosan gyökérkezelésre van szükséged. Olyan is lehet, hogy hosszabb-rövidebb érzékenység után a fogad magától elhat, és elmúlnak a panaszaid. A gyökérkezelést azonban így sem úszod meg. Az elhalt fogak megtartásának ugyanis előfeltétele a gyökérkezelés.

Nincs más megoldás?

Sokan – néha a kollégák is – nemszeretem beavatkozásnak tartják a gyökérkezelést. Pedig egyetlen korrekt alternatívája van az elhalt fog gyógyításának: a foghúzás. A gyökérkezelés nem csak egy kellemetlen és macerás beavatkozás, hanem a legalulértékeltebb fogmegtartó kezelés.

Mi történik, ha nem csinálunk semmit az elhalt foggal?

Az esetek többségében a fertőzés nem áll meg a fog gyökerének végénél  (a gyökércsúcsnál), hanem fokozatosan tovább terjed a környező állcsontra, sőt, akár a szomszédos fogakra. Így jön létre az elhalt fog körül a félelmetesen hangzó ciszta vagy granuloma (a közhiedelemmel ellentétben a ciszta nem daganatos betegség, hanem gyulladás). Előfordul, hogy a gyulladás az ínyen keresztül próbál “kiürülni”, és a beteg fog fölött egy rendszeresen fel- felduzzadó “pattanás” jelenik meg. Ezt a jelenséget hívjuk sipolynak. Nem csak gusztustalan – hiszen folyton szivárog belőle a genny – de ilyenkor már elég rossz a fog megtartásának az esélye. A legdurvább esetben az elhalt fog körül annyira sok csont elpusztul, hogy a fog végül magától kiesik (ez ma már szerencsére elég ritkán fordul elő).

Azt mondták, menjek góckeresésre. Mi köze van ennek a fogakhoz?

Az elhalt fogban megtelepedett bacik nem csak a fog körül okoznak bajt. A vérkeringéssel egészen távoli helyekre is eljutnak és a legváltozatosabb panaszokat okozhatják. Ezt a folyamatot hívjuk gócbetegségnek. Nagyon alattomos dologról van szó, mert a tünetek sokszor enyhék, akár észrevétlenek. A leggyakoribb panaszok a hajhullás, kiütés, bőrgyógyászati gondok, ízületi fájdalom, fáradékonyság. Bizonyos szívbetegségek, pl. műbillentyű esetén egy góc kifejezetten veszélyes lehet. De nem csak fogak miatt alakulhat ki góc: akár egy gyulladt mandula vagy epehólyag is lehet a háttérben (ilyenkor mi nem tudunk segíteni.

Miből áll a gyökérkezelés?

Az első lépés megnézni, hogy melyik fogad halt el. Ha fájós fogról van szó, ez gyakran egyértelmű, de akkor is fontos hozzá a röntgen. Vannak időnként meglepetések… Néha egyáltalán nem könnyű megtalálni az elhalt fogat, például ha híd van rajta! Ezután a kezelendő fogat kifúrjuk. Ha már nem élő fogról van szó, az érzéstelenítés kihagyható, de ezzel szerintem nem érdemes “spórolni”. Az első alkalommal “csak” annyit szoktunk csinálni, hogy kiszedjük az ideget és gyógyszert teszünk a beteg fog gyökerébe. Ezzel a fájdalom (ha volt) hamar megszűnik, és fertőtlenítjük belül a fogat. Ha sikerült szépen kitisztítani, és már nem fáj a fogad, akkor jöhet a gyökértömés. Ez néha csak több tisztítás után lehetséges, ezért a gyökérkezelés akár hetekig is eltarthat.

Nagyon fáj az ideg kiszedése? Ettől félek a legjobban!

Ha a fog nagyon be van gyulladva, bizony a legapróbb inger, akár a tavaszi szellő is erős fájdalmat okoz. Ilyenkor nem mindig lehet eléggé elzsibbasztani a fájós fogat, emiatt a kezelés is nagyon kellemetlen. Szerencsére nem muszáj egyből “kitépni” a ideget. Létezik olyan “gyógyszer”, ami képes kiölni az ideget a fogból, és ezzel a fájdalom is mérsékelhető. Ezt az anyagot azonban közvetlenül a gyulladt fogba kell helyezni – tehát fúrás mindenképpen van – és megvannak a maga veszélyei, ezért csak akkor használjuk, ha tényleg nagyon fájdalmas lenne a kezelés. Természetesen utána ugyanúgy folytatni kell a gyökérkezelést, mert az elhalt ideg nem maradhat odabent.

Mi lesz a foggal a gyökérkezelés után?

Nagyon fontos kérdés! Nem elég a fog gyökerét betömni. A gyökérkezelésre szoruló fogak általában eleve nagyon sérültek, lyukasak, tehát a fog többi részét is helyre kell állítani. Erre a feladatra csak ritkán alkalmasak a hagyományos tömések! Itt jön képbe kedvencem, az inlay. Természetesen korona vagy híd is készülhet gyökértömött fogra. A jó hír, hogy sikeres gyökérkezelés után a fog akár még évtizedekig használható maradhat, tehát megéri szenvedni érte.

Fájhat egy gyökértömött fog?

Nagyon is! Attól, hogy nincs a fogadban ideg, a környező csont még élő szövet. Ha gyulladás alakul ki a fogad körül, fájdalom is jelentkezhet. (Sajnos nem mindig: így lesz a már említett, alattomos góc.) A gyökértömött fogak nem érzékenyek a hidegre, inkább a rágás szokott fájdalmas lenni. Jellegzetes tünet például, ha egyszer csak magasabbnak érzed a gyökérkezelt fogat a többinél.

Mit lehet tenni, ha fáj a gyökérkezelt fogam?

Ez olyan, mint a társasjátékban a “vissza a start mezőre”. Vagy újra kezdjük a gyökérkezelést, vagy kihúzzuk a fogat. Sajnos a gyökérkezelés (sem) 100%-ban sikeres. Mindig úgy kell rá tekinteni, hogy esélyt adtunk a fognak a maradásra! Ha a gyökértömés után újra baj van a fogaddal, akkor érdemes végiggondolni, hogy mennyi az esély a megtartására.

Remélem nem vettem el (nagyon) a kedved a gyökérkezeléstől! Nem győzöm eleget hangsúlyozni: ha valami gyanús dolgot látsz a fogadon, érdemes mielőbb elmenni a fogorvosodhoz. Ha megvárod, amíg fájni kezd a fogad, biztosan nehezebb lesz mindkettőtöknek!

Forrás: fogasvalasz.hu