Egy friss kutatásból az derül ki, hogy a várandós kismamákban valószínűsíthető a közepes-súlyos mértékű fogínygyulladás (gingivitisz) kialakulása, ezért rendszeres ellátásban kell részesíteni őket szájegészségük megőrzése és a kedvezőtlen terhességi kimenetelek megelőzése érdekében.

Az Fogorvostudományi Kutatók Nemzetközi Szövetségének (IADR) szöuli konferenciáján bemutatott tanulmány azt is kimutatta, hogy a fogínygyulladás viszonylag stabilnak számít az első trimeszter végén és a második trimeszterben is.

A becslések szerint a terhes nők körülbelül 40-80 százaléka szenved fogínygyulladásban.

Az állapot gyakoriságából kiindulva ez a több helyszínen végzett kutatás a hatékonyabb szájegészségügyi ellátás szükségességére próbált összpontosítani a terhesség alatt. A kutatók megpróbálták értékelni, hogy gyakorol-e, és ha igen, milyen mértékű hatást a terhesség kora, a kutatási helyszín és a demográfiai tényezők az első és második harmadban tapasztalható fogínygyulladásra.

A szakértők több mint 600 várandós nőt (8-24 hetes terhességgel) azonosítottak legalább 30 gingivitiszes vérzési hellyel. A kutatók a Löe-Silness- féle négypontos Gingivális Index (GI) felhasználásával közel 168 helyen mértek teljes szájüregre kiterjedő fogínygyulladás értékeket.

A szakértők azt tapasztalták, hogy:

• a kutatási helyszín és az anya életkora jelentős tényezőnek számítottak a fogínyvérzésben a terhesség első két harmadában,
• a terhesség kora és az etnikai hovatartozás azonban nem.
• Az is kiderült, hogy a fiatalabb nők esetében általában magasabb a fogínygyulladás mértéke.

A kutatást vezető Michael Reddy, az Alabamai Egyetem fogorvostudományi karának dékánja szerint az eredmények ellentmondanak a fogínygyulladásra vonatkozó általános vélekedésnek a terhesség előrehaladásával. „Hagyományosan úgy tartják,” – magyarázta a szakértő, „hogy a fogínygyulladás progresszív módon fokozódik az egész terhesség alatt, és a szülés után visszatér az alapvonali szintre. Kutatásunk viszont azt bizonyítja, hogy a terhességi fogínygyulladás ugyanolyan mértékű a terhesség nyolcadik és 24 hetében járó nők esetében is, és nincs jelentős különbség az első vagy a második harmad között sem.”

Forrás: Medipress